Atommag

Túl kicsi belső mag esetén a héj felgyűrődik, amire jó példa a 30Zn63 cinkatom

Atommag

avagy

a Sindely-féle atommag modell

 

 

Korunk tudománya tisztában van azzal, hogy egy adott elem atommagját hány proton és hány neutron alkotja. Azonban nincs elgondolása arról, hogy milyen is a magot alkotó részecskék, nukleonok geometriai elrendeződése.  Jobb híján véletlenszerű, random elrendezésre gondolnak. Arra, hogy a protonok és neutronok majd valami kvázi-egyenletes elrendezést alakítanak ki.  Ez nem így van, sőt nem lehet így.

     Ezen vélekedésem alátámasztására számos érvet tudok felsorakoztatni.  Véletlen elrendezés esetén a nukleonok más-más energia minimumra kerülnének, ezért ugyanazon izotóp minden egyes atomja kicsit különbözne a többitől.  Az sem világos, hogy az atommagok többsége miért hajlamos bomlásra, és egyik véletlen elrendeződésből átlép egy másik véletlenszerű alakzatba.  Továbbá nem állja meg a helyét az a naiv feltételezés sem, hogy az egymást taszító protonok közé bekevert semleges neutronok majd kellő távolságot tartanak közöttük.   Ehhez a neutron/proton aránynak legalább 5 körül kellene lennie.  Egyébként a neutronok nem árnyékolják le a taszítóerőket, csak távolságot növelnek.   Íly módon némileg csökken a roppant nagy taszító erő.  Mindezek fényében a jelenlegi atommag hipotézis számomra nem tűnik életképesnek. 

 

  palladium_mag_random_elrendezes.pngpalladium_mag_sindely_elrendezes.png

 1. ábra 46Pa106  Random modell                         2. ábra 46Pa106  Sindely-                                                                                                             modell főmetszetben

                                     

A Sindely-féle modell szerint a protonok kívül, míg a neutronok kizárólag belül vannak. Mindezt egy közepes méretű atom, a 46Pd106 Palládium példája mutatja. Itt derül fény az eddigi szóhasználat szerinti neutron többlet értelmére,  hiszen egy  gömbhéj belsejét a természet mindig kitölti valamivel.  Esetünkben  neutronokkal, azaz az un. neutron-többlettel..  A neutrongömb centrumában lévő belső neutronmag 0-54 neutront tartalmazhat.  Ez sohasem gömb alakú, ehhez túl kicsi, ámbár szimmetriát mutat.  Kisebb rendszámoknál a külső héjak esetleg még nem jelennek meg, csak ez a belső mag létezik.

 A külső neutron gömbhéj kvázi-gömb alakú, 3 – 6 szögletű síkidomok határolják.   Az atom rendszámát egyértelműen a külső gömbhéj neutronjainak száma határozza meg, ugyanis minden külső neutronra egy - egy proton tapad.  A protonok úgy állnak a neutronmagon, mint a sündisznó tüskéi, és védik a neutronokat a spontán elbomlás ellen. 

 

Íme néhány további adalék az új magmodell rendszeréhez, a teljesség igénye nélkül. A kutató acélgolyókból állította össze a geometriai alakzatokat, részben mágneses térben igazítva, majd ragasztva, továbbá neodinium-mágneses golyókat használva.  A modellezéshez mintegy 100000 golyót használt fel, és mintegy 1000 atommag modelljét készítette el. *

Összeállítás közben érzékelhető volt egyes alakzatok és a héjak tökéletlensége, vagyis a modell alaki problémái. A stabil magok tartományán kívül, és egyes páratlan neutronszámok esetén jelentkeztek leginkább a problémák.

 

Túl kicsi belső mag  esetén a  héj felgyűrődik, amire jó példa a 30Zn63 cinkatom.  Ennek belül 3 neutronja van, mely nem támasztja meg eléggé a külső héjat.  Ezért egy proton be fog nyomulni oda egy további neutront is maga elött tolva.  A benyomuló proton is átalakul neutronná, és így 5 neutron képezi a belső magot, körülötte pedig 29 neutron lesz, amire 29 proton tapad.

     Ez egy beta+  bomlás, amelynek során egy sugárzó  cink atomból 29Cu63 stabil réz atom keletkezett.

 

Ha túl nagy a belső mag, a modell héja repedezetté, hézagossá válik. A 30Zn70 cinkatomesetében ez 10-es neutronfelesleg, és  beta-   bomlással 31Ga71 Gallium atommá fog átalakulni.  Ezért 2 neutron sugárirányban kinyomul a mag felszínéig. Az egyik kilökődő neutron a neutronhéjba kerül, a másik pedig a protonhéjig nyomul, és ott átalakul protonná. A mag tömegszáma tehát változatlan marad, de a felszínen 30 proton helyett   ettől kezdve 31 lesz  így egy 31Ga71 gallium atom  keletkezik.

    

Külön érdekesség az Urán-235 atom  belső neutronmagja.  A legbelső magrészben a neutronok 3x3x3-as kocka formájú alakzatot alkotnak, melynek oldal-lapjaira 4-4 neutron tapad.  Ez a halmaz csak  síkok mentén 1/3 és 2/3 résznél képes hasadni, ugyanígy hasítva a külső neutronhéjakat és a protonhéjat is.  Ezzel megkaptuk a választ az urán-atom hasadási rejtélyére, mely szerint az U235 közelítőleg 1/3 és 2/3 tömegű atomokra hasad szét. Az Urán-238 belső magja egészen más geometriájú, stabilabb, és ezért nem hasad.

 magmodell_oktober_26._3_abra.jpg

3. ábra belső neutron magok, példa-elnevezésekkel

A  kutató által elkészített nagyszámú modell kifogástalan belső logikájával, valamint a tökéletes harmónia az izotópkutatás mérési eredményeivel teljes mértékben  alátámasztják  az újszerű teóriát.   Jómagam azonban hozzátennék egy mélyebb szinten végzett elemzést is.  

     Miért is stabilabb a Sindely féle atommag modell a jelenleg használtnál?  Véleményem szerint azért, mert az új teória esetében  kisebb a letaszító/széttaszító erő. Gondoljuk meg, hogy a palládium neutronmagján kiszemelt protont 5 további proton veszi körbe, ámde ezek elektrosztatikus ereje inkább egymás ellen dolgozik, mintsem a letaszítás irányában.  A távolabb eső további 40 proton hatása a távolság négyzetének arányában kisebb.  Ugyanakkor a proton mágneses vonzereje az alatta lévő protonok felé 2 nagyságrenddel nagyobb, mert a protonban keringő kvarkok óriási,  10000 amper erősségű köráramokat adnak.  Ezek roppant intenzív mágneses teret hoznak létre.  A számításokat lásd itt.*

     Megerősíti a fenti elgondolásomat a hélium atommag viselkedése.  Ez a mag mély energia-gödörben helyezkedik el, így  a belezuhanó deutérium magok- egyesüléskor igen sok energiát sugároznak szét.  Legendásan nagy e mag, közkedvelt nevén alfa részecske stabilitása is.  A golyócskák nagy erejű aktív mágnesek, melyek egy sorban, mégpedig p-n-n-p sorrendben álltak össze. A külső protonok védik a belső neutronokat a lebomlástól, ahogyan ezt az összes többi atommagnál is teszik.  Talán a He atom támasztja alá leginkább a teóriámat, mely szerint nem az un. erős kölcsönhatás, hanem az erős mágneses vonzás tartja össze az atommagban a nukleonokat.

he_atommag.jpg

4. ábra A hélium atommagja

5.abra_atommag.jpg

5.ábra Atommagok, protonok nélkül

*   http://www.reocities.com/atombajok/atommag.pdf
number of spages: 44    number of grafics: 45     
** Infinite Energy magazine march 2017, 36.p

 

Tassi Tamás

aparadox@gmail.hu

aparadox.hupont.hu

 

 

A honlap elhelyezésének dátuma itt:  2018. január 8.

 
 

 





 
Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 7
Heti: 4
Havi: 25
Össz.: 1 761 

Látogatottság növelés
 



Read more: http://proton.hupont.hu/6/atommag#ixzz53aapnwr4

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 3
Heti: 2
Havi: 64
Össz.: 498

Látogatottság növelés
Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Atommag - © 2008 - 2018 - atommag.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »