Atommag

Túl kicsi belső mag esetén a héj felgyűrődik, amire jó példa a 30Zn63 cinkatom

A Sindely-féle atommag modell

 

azaz a kristályos atommag

 

Ezt a változatot küldtem meg az MTA részére, de az Akadémia az állásfoglalás és a véleményzés felelősségét áthárította a tudományos szakfolyóiratokra. (2018 november 19)  A Természet Világa című szakfolyóirat a dolgozatot ugyancsak megkapta (2019 február 11), és azóta lapít.

Korunk tudománya tisztában van azzal, hogy egy adott elem atommagját hány proton és hány neutron alkotja. Azonban nincs elgondolása arról, hogy milyen is a magot alkotó részecskék, nukleonok geometriai elrendeződése.  Jobb híján véletlenszerű, random elrendezésre gondolnak. Arra, hogy a protonok és neutronok majd valami kvázi-egyenletes elrendezést alakítanak ki.  Ez nem így van, sőt nem lehet így.

     Ezen vélekedésem alátámasztására számos érvet tudok felsorakoztatni.  Véletlen elrendezés esetén a nukleonok más-más energia minimumra kerülnének, ezért ugyanazon izotóp minden egyes atomja kicsit különbözne a többitől.  Az sem világos, hogy az atommagok többsége miért hajlamos bomlásra, és egyik véletlen elrendeződésből átlép egy másik véletlenszerű alakzatba.  Továbbá nem állja meg a helyét az a naiv feltételezés sem, hogy az egymást taszító protonok közé bekevert semleges neutronok majd kellő távolságot tartanak közöttük.   Ehhez a neutron/proton aránynak legalább 5 körül kellene lennie.  Egyébként a neutronok nem árnyékolják le a taszítóerőket, csak távolságot növelnek.   Íly módon némileg csökken a roppant nagy taszító erő.  Mindezek fényében a jelenlegi atommag hipotézis számomra nem tűnik életképesnek. 

               

    1. ábra 46Pd106 Random modell       2.ábra 46Pd106 Sindely modell főmetszetben

A Sindely-féle modell szerint a protonok kívül, míg a neutronok kizárólag belül vannak. Mindezt egy közepes méretű atom, a 46Pd106 palládium példája mutatja. Itt derül fény az eddigi szóhasználat szerinti neutron többlet értelmére,  hiszen egy  gömbhéj belsejét a természet mindig kitölti valamivel.  Esetünkben  neutronokkal, azaz az un. neutron-többlettel.  A neutrongömb centrumában lévő belső neutronmag 0-54 neutront tartalmazhat.  Ez sohasem gömb alakú, ehhez túl kicsi, ámbár szimmetriát mutat.  Kisebb rendszámoknál a külső héjak esetleg még nem jelennek meg, csak ez a belső mag létezik.

     A külső neutron gömbhéj kvázi-gömb alakú, 3 – 6 szögletű síkidomok határolják.   Az atom rendszámát egyértelműen a külső gömbhéj neutronjainak száma határozza meg, ugyanis minden külső neutronra egy-egy proton tapad.  A protonok úgy állnak a neutronmagon, mint a sündisznó tüskéi, és védik a neutronokat a spontán elbomlás ellen.

     Íme néhány további adalék az új magmodell rendszeréhez, a teljesség igénye nélkül. A kutató acélgolyókból állította össze a geometriai alakzatokat, részben mágneses térben igazítva, majd ragasztva, továbbá neodinium-mágneses golyókat használva.  A modellezéshez mintegy 100.000 golyót használt fel, és mintegy 1000 atommag modelljét készítette el.*

     Összeállítás közben érzékelhető volt egyes alakzatok és a héjak tökéletlensége, vagyis a modell alaki problémái. A stabil magok tartományán kívül, és egyes páratlan neutronszámok esetén jelentkeztek leginkább a problémák.

     Túl kicsi belső mag  esetén a  héj felgyűrődik, amire jó példa a 30Zn63 cinkatom.  Ennek belül 3 neutronja van, mely nem támasztja meg eléggé a külső gömbhéjat.  Ezért egy proton be fog nyomulni oda egy további neutront is maga előtt tolva.  A benyomuló proton is átalakul neutronná, és így 5 neutron képezi a belső magot, körülötte pedig 29 neutron lesz, amire 29 proton tapad. Ez egy beta+  bomlás, amelynek során egy sugárzó  cink atomból 29Cu63 stabil réz atom keletkezett.

     Ha túl nagy a belső mag, a modell héja repedezetté, hézagossá válik. A 30Zn70 cinkatom esetében ez 10-es neutronfelesleg, és  beta-   bomlással 31Ga71 gallium atommá fog átalakulni.  Ezért 2 neutron sugárirányban kinyomul a mag felszínéig. Az egyik kilökődő neutron a neutronhéjba kerül, a másik pedig a protonhéjig nyomul, és ott átalakul protonná. A mag tömegszáma tehát változatlan marad, de a felszínen 30 proton helyett   ettől kezdve 31 lesz  így egy 31Ga71 gallium atom  keletkezik.

     Külön érdekesség az Urán-235 atom  belső neutronmagja.  A legbelső magrészben a neutronok 3x3x3-as kocka formájú alakzatot alkotnak, melynek oldal-lapjaira 4-4 neutron tapad.  Ez a halmaz csak  síkok mentén 1/3 és 2/3 résznél képes hasadni, ugyanígy hasítva a külső neutronhéjakat és a protonhéjat is.  Ezzel megkaptuk a választ az urán atom hasadási rejtélyére, mely szerint az U235 közelítőleg 1/3 és 2/3 tömegű atomokra hasad szét. Az Urán-238 belső magja egészen más geometriájú, stabilabb, és ezért nem hasad.

magmodell_oktober_26._3_abra.jpg
3. ábra   Belső neutron magok, példa-elnevezésekkel

A  kutató által elkészített nagyszámú modell kifogástalan belső logikájával, valamint a tökéletes harmóniája az izotópkutatás mérési eredményeivel teljes mértékben  alátámasztja  az újszerű teóriát.   Jómagam azonban hozzátennék egy mélyebb szinten végzett elemzést is.

     Miért is stabilabb a Sindely féle atommag modell a jelenleg használtnál? Véleményem szerint azért, mert az új teória esetében  kisebb a letaszító/széttaszító erő. Gondoljuk meg, hogy a palládium neutronmagján kiszemelt protont 5 további proton veszi körbe, ámde ezek elektrosztatikus ereje inkább egymás ellen dolgozik, mintsem a letaszítás irányában.  A távolabb eső további 40 proton hatása a távolság négyzetének arányában kisebb.  Ugyanakkor a proton mágneses vonzereje az alatta lévő protonok felé 2 nagyságrenddel nagyobb, lévén, hogy a protonban keringő kvarkok óriási,  10000 amper erősségű köráramokat képeznek.  Ezek roppant intenzív mágneses teret hoznak létre.**

     Megerősíti a fenti elgondolásomat a hélium atommag viselkedése.  Ez a mag mély energia-gödörben helyezkedik el, így  a belezuhanó deutérium magok- egyesüléskor igen sok energiát sugároznak szét.  Legendásan nagy e mag, közkedvelt nevén alfa részecske stabilitása is.  A golyócskák nagy erejű aktív mágnesek, melyek egy sorban, mégpedig p-n-n-p sorrendben álltak össze. A külső protonok védik a belső neutronokat a lebomlástól, ahogyan ezt az összes többi atommagnál is teszik.  Talán a He atom támasztja alá leginkább a teóriámat, mely szerint nem az un. erős kölcsönhatás, hanem az erős mágneses vonzás tartja össze az atommagban a nukleonokat.

 

he_atommag.jpg
4. ábra   A hélium atommagja

 

5.abra_atommag.jpg
5.ábra   Atommagok, protonok nélkül

Hivatkozások:

*   http://www.reocities.com/atombajok/atommag.pdf       number of spages: 44  number of  grafics: 45

**   Infinite Energy magazine march 2017, p. 36

 

Módosítás / javítás kelte: 2019 január hó

 

Tassi Tamás

gépészmérnök

hobby-fizikus

tud. ism. szakíró

aparadox@gmail.hu

      Vezető honlapom:  aparadox.hupont.hu

 

                                                           

                                                  Kvantumfizika és vezérhullám

                    az ugráló olajcsepp esete                    

 

 

 

      Einstein és a modern fizika   lásd itt!

      Einstein lengyel tanítványa, Leopold Infeld írta     lásd itt !




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 39
Heti: 2
Havi: 123
Össz.: 19 414

Látogatottság növelés
Oldal: A Sindely-féle atommag modell
Atommag - © 2008 - 2022 - atommag.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »