Az Unbibium atommagja
122Ubb323
Az atomok atommagját protonok és neutronok alkotják. A középiskolában 92 elemről tanultunk ahidrogéntől az uránig bezárólag. Ezek rendszerező táblázata az un. Mengyelejev táblázat, mely növekvő rendszám (proton szám) és az összes nukleonok száma szerint helyezi sorrendbe az elemeket. Illetve nem ilyen egyszerű a dolog, mert a vegyi tulajdonságok helyenként megcserélt sorrendbe kerülnek, mert így alakult ki a logikus kémiai sorrend. Ezt a rendszerezést Dalton korábbi felismerése tette lehetővé, amely szerint minden elem az egyszerű hidrogén atom egész számú többszöröse lehet. Ezt az egyszerű törvényt kezdettől fogva zavarta az izotópok jelenléte, amennyiben 1-1 elemhez többféle neutronszám, azaz többféle izotóp tartozhat, miközben az elem kémiai tulajdonsága nem változik.
Amikor a fenti szabályokat megértettem és elfogadtam, akkor magamban a témát lezártnak tekintettem. Van a 92 elem, bár fölötte van még néhány mesterségesen előállított, ámbár bomlékony atommag. Plutónium, Curium, Americum stb. Amikor azonban elolvastam Prof. Fényes Tibor Transzurán atommagok című könyvét, akkor meglepődve konstatáltam, hogy a nehéz elemek sora sokkal tovább tart. Sőt, a korábban megjósolt stabilitási sziget is létezhet, ahol néhány atommag ugyanolyan stabil lehet, mint a főágba tartozó atommagok. Megkérdeztem Sindely László kollégámat, aki az atommagok modellezésének immáron profi mestere. (Lásd az előző atommag cikket.) Ő is kedvet kapott a témához, és gyorsan elkészítette néhány további transzurán elem modelljét. Ezek mind bomlékony magok, ezt a mesterségesen előállított magok vizsgálata már korábban igazolta.
Volt azonban közöttük egy olyan atommag modell, mely rendkívül stabilnak és szabályosnak tűnt, mely nekem is igencsak megtetszett. Ez volt az Unbibium modellje, mely egy igen kerek atommag, tehát nukleonjai tökéletesen szorosra vannak zárva, belül semmi rés vagy hézag nem található. Összenyomni tehát lehetetlen, ezért abszolút stabilnak tűnik. Ha nem is ez a stabilitás szigete, de bizonyosan része annak.
Szívesen írtam tehát róla a fenti néhány ismertető sort, és jó szívvel teszem közzé az alábbiakban azokat a tájékoztató gondolatokat is, melyet kollégám az én kérdezősködésem hatására küldött meg nekem. Remélem, hogy mindez sokak érdeklődésére tarthat számot.
122Ubb323 Unbibium atommag neutronhalmaza, protonok nélkül
„A Wikipédia szerint - bizonyos elméleti számításokra alapozva - az ununpentium nevű 115-ös elem is egy stabilitási sziget középpontjába esik, de feltételeznek már más helyeken is stabilitási szigeteket. Mivel időközben számos transzurán elem létezését kimutatták, ezért ezeket a rendszámok alapján csoportosították. Így új, pontosított elnevezések születtek, amelyek szerint:
a./ Aktinoidák a könnyebb transzurán elemek -- a 93-tól a 103-as rendszámig
b./ Transzaktinoidák a szupernehéz elemek -- a 104-től a 120-as rendszámig
c./ Szuperaktinoidák -- a 121-től 153-ig terjedő rendszámú elemek.
Elméletileg már foglalkoznak ezeknek a 121-től 153-ig terjedő rendszámú elemek létrehozásának lehetőségével is. A hírek szerint egy kutató, Amnon Marinov a jeruzsálemi egyetemen (Hebrew University of Jerusalem) felfedezte a 122-es rendszámú elemet, amely jelenleg további kutatás tárgya. Elektronszerkezete feltehetően [Og]5g2 8s2 (Ezt a felfedezést a https://hu.wikipedia.org/wiki/Unbibium oldal adta hírül.) Azóta intenzíven kutatják a 122-es rendszám környékén lévő elemeket, vagyis a szuperaktinoidákat. A Wikipédia szerint a 122-es rendszámú kémiai elem ideiglenes neve Unbibium, más néven eka-tórium.
Vegyjele: Ubb. Elektronszerkezete feltehetően [Og]5g2 8s2 Egy 2008-as bejelentés szerint természetes tórium mintákban kimutatták a jelenlétét.
Jósolt kémiai tulajdonságok:
A csoporton belüli reaktivitások alapján az Unbibium vélhetően a cériumnálés tóriumnál is reakcióképesebb fém. Valószínűleg UbbO2 dioxidot és trihalogenideket – például UbbF3 és UbbCl3 – alkot. Az előrejelzések szerint oxidációs állapotai valószínűleg III és IV (és talán II).
Az Ubb atommag modellt az urán 239 neutronhalmazának oktaéder formájú modelljéből kiindulva készítettem el, az urán-modell szimmetrikus növelésével. A magmodell növelésekor a neutronszám 54-el nőtt, ezen belül a neutronfelesleg 24-el. A neutronhalmaz felszíne 92-ről 122-re változott. Az Ubb-323 neutronhalmazának modellje egy tökéletes térbeli szimmetriát mutató csonka oktaéder-forma, amelyben a neutronokat jelképező acélgolyók szorosan, pontos illeszkedéssel helyezkednek el egymás mellett. A modell felszínén 122 gömb van, és ezek zárnak közre 79 gömböt, amely szám a neutronfelesleggel azonos. A neutronhalmaz 122 felszíni egyedén 1-1, azaz összesen 122 proton helyezkedik el. Így adódik ki a 79+122+122=323-as tömegszám.
Az Ubb-323 modellje tehát egy csúcsainál csonkított oktaéder, amely voltaképpen egy 14 oldalú test. Az alakzat ilyen geometriai paraméterek esetén olyannyira megközelíti a "gömbformát", hogy a csonkított oktaéder éleiről egyetlen gömb sem tud lapközépre áthelyeződni úgy, hogy ott magának alacsonyabb potenciálú helyet találhatna. Az alacsonyabb potenciálra, vagyis a halmaz középpontjához közelebb kerülés lehetőségének geometriai esete ugyanis a 83-as rendszám alatti tartományban is mindig a béta-bomlás jele. Ez arra enged következtetni, hogy az ilyen tökéletes alakzat, mint az Ubb-323 modellje egy olyan atommag neutronhalmazát mutathatja, amely a környezeténél lényegesen nagyobb stabilitással bír. S. L.”
Kelt: 2019 07 20
Tassi Tamás
gépészmérnök
tud. ism. szakíró
kulcsszavak:
unbibium, eka-tórium, 122 UBB 223, szuper aktinoidák
Az erős kölcsönhatás - ami nincs!
A Z vörös eltolódás szerepe a kozmológiában:
http://www.a-zold-csillag.hupont.hu/9/a-z-voros-eltolodas
Tegyünk kormot az Űrbe az erős napsugárzás ellen! De kinek van jobb ötlete?
<< Vissza
A Sindely-féle atommag modell